Mi a teendő, ha megsértették az elővásárlási jogunkat?

Mi a teendő, ha megsértették az elővásárlási jogunkat?

2016-01-14 12:41:03

Az elővásárlási jog fogalmával sokan találkozhatnak a mindennapi életben, különösen az ingatlanügyekkel kapcsolatban. Előfordulhat az is, hogy bár valakit elővásárlási jog illet meg, azzal nem tud élni, mert például a dolgot az ő megkerülésével értékesítik. Mit tehet a jogosult, ha megsértették elővásárlási jogát?


Mi az elővásárlási jog?


Az elővásárlási jog arra biztosít lehetőséget, hogy e személy a dolog harmadik személynek való eladása esetén a harmadik személyt megelőzve, azonos feltételekkel vásárolja meg a dolgot.
Elővásárlási jogot létre lehet hozni szerződéssel, és az elővásárlási jogot bizonyos esetekben jogszabály hozza létre. Az elővásárlási jog legismertebb esete, a közös tulajdonban lévő dolgok tulajdonostársait az egymással szemben megillető elővásárlási jog. Az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni akkor is, ha egy kft. tulajdonostársa a tulajdonában lévő üzletrészt külső személynek kívánja eladni.
   
 
Hogyan gyakorolható az elővásárlási jog?

Elővásárlási jog esetén a dolgot (pl. az ingatlan tulajdoni hányadát) eladni kívánó tulajdonos a harmadik féltől érkezett, és általa elfogadni kívánt vételi ajánlatot köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával. A törvény csak kivételes esetben tekint el az ajánlat közlésétől. Ilyen eset, amikor a jogosult tartózkodási helye ismeretlen, vagy ha a közlés más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ez utóbbi eset például, ha nagyon sok a tulajdonostárs, ezért a mindenkivel való külön közlés igen nehéz és lassú lenne.
 
Ha az elővásárlásra jogosult személy az ajánlat alapján úgy dönt, hogy azonos feltételekkel meg akarja vásárolni a dolgot, akkor az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot kell tennie írásban a tulajdonos felé. Ha az ajánlatot elfogadja, és erről a tulajdonost értesíti, akkor ezzel közöttük a szerződés létrejön. Ez természetesen azzal is jár, hogy az elfogadó félnek fizetési kötelezettsége is keletkezik, hiszen a dolgot megvásárolta.
 
Az elővásárlási jogosult általi elfogadás határidőhöz kötött, hiszen a tulajdonostól nem várható el, hogy akár hónapokig várjon a válaszra. A tulajdonos maga is meghatározhatja, hogy a választ mennyi időn belül várja, de természetesen e határidő nem lehet indokolatlanul rövid. Ha a tulajdonos nem határoz meg határidőt, akkor az elővásárlási jogosult nyilatkozatára addig köteles várni, amíg a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Ez a gyakorlatban legtöbbször 15 és 30 nap közötti időt jelent. Bizonyos esetekben a törvény e határidőt pontosan meghatározza, például üzletrész eladása esetén a cég tagjainak 15 napja van az elfogadásra.
  
 
Mit tehet a jogosult?

Ha az elővásárlásra jogosult észleli, hogy e jogát megsértették, azaz például úgy adták el a dolgot, hogy vele a vételi ajánlatot nem közölték, akkor az elővásárlásra jogosult a dolgot magának követelheti. Ehhez az is kell, hogy nyilatkozzon a vételi ajánlat elfogadásáról is, és igazolja azt, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételár kifizetéséhez. Ez azt is jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult nem élhet vissza az elővásárlási jogával, azaz nem hivatkozhat e jogára, ha ténylegesen ő maga nem is szeretné megvásárolni a dolgot, hanem csak meg akarja akadályozni az eladást.
Abban az esetben, ha az elővásárlási jogot megkerülték, és a jogosult utóbb élni szeretne e jogával, azaz magának követeli a dolog tulajdonjogát, akkor lehetőség van arra, hogy az eladó és az eredeti vevő valamint az elővásárlásra jogosult közös megegyezéssel, szerződésben rendezzék a helyzetet. Ha ez nem sikerül, vagy ettől az érintettek elzárkóznak, akkor az elővásárlásra jogosultnak bírósághoz kell fordulnia és kérnie annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.
A törvény határidőt is szab arra, hogy mennyi időn belül léphet fel az elővásárlásra jogosult: a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a szerződéskötéstől számított 3 éven belül van erre lehetősége.           

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

JOGI ISMERETEK
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
ingatlan öröklése
Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásáért?
Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
Titokban maradhat az ingatlan ajándékozása?
Titokban maradhat az ingatlan ajándékozása?
Mikor valakit nagyon  szeretünk, akkor bizony ajándékot is örömmel adunk. Lehet az ajándék kicsi vagy  nagy, jelképes vagy épp az ellenkezője. Biztosan jó eljátszani a gondolattal,  hogy a megajándékozott személynek micsoda meglepetés és öröm ülne ki az arcára,  mikor azzal adjuk át neki egy lakás kulcsait, hogy „ez mostantól a tied”. Az  ingatlan ajándékozása is történhet titokban? Mi az, amit mindenképpen tudnunk  kell az ingatlan ajándékozásról?
A vevő szavatossági igénye, ha a vásárlás után derül ki, hogy az ingatlan más építőanyagból készült
A vevő szavatossági igénye, ha a vásárlás után derül ki, hogy az ingatlan más építőanyagból készült
A használt ingatlanok esetén  sok esetben előfordul, hogy nem az a tulajdonos adja el az ingatlant, aki  felépíttette. Régi építésű ingatlanoknál, akár tucatnyi korábbi tulajdonos  „kezén” is átmehet az ingatlan, mielőtt ismét értékesítésre kerül. Ilyen  esetekben fordul elő leggyakrabban, hogy az eladó téves tájékoztatást ad az  ingatlan valamely lényeges  tulajdonságával kapcsolatban. Például, hogy milyen építőanyagból épült az  épület. Mit tehet a vevő? Milyen szavatossági igénye lehet?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!