Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
Mikor valakit nagyon szeretünk, akkor bizony ajándékot is örömmel adunk. Lehet az ajándék kicsi vagy nagy, jelképes vagy épp az ellenkezője. Biztosan jó eljátszani a gondolattal, hogy a megajándékozott személynek micsoda meglepetés és öröm ülne ki az arcára, mikor azzal adjuk át neki egy lakás kulcsait, hogy „ez mostantól a tied”. Az ingatlan ajándékozása is történhet titokban? Mi az, amit mindenképpen tudnunk kell az ingatlan ajándékozásról?
A használt ingatlanok esetén sok esetben előfordul, hogy nem az a tulajdonos adja el az ingatlant, aki felépíttette. Régi építésű ingatlanoknál, akár tucatnyi korábbi tulajdonos „kezén” is átmehet az ingatlan, mielőtt ismét értékesítésre kerül. Ilyen esetekben fordul elő leggyakrabban, hogy az eladó téves tájékoztatást ad az ingatlan valamely lényeges tulajdonságával kapcsolatban. Például, hogy milyen építőanyagból épült az épület. Mit tehet a vevő? Milyen szavatossági igénye lehet?
Ingatlan adásvételi szerződések esetén gyakran találkozhatunk a „tulajdonjog fenntartással” való eladás és a „függőben tartással” való eladás kifejezésekkel. Azonban e kifejezések jelentése és a szerződésben játszott szerepe sokaknak nem világos. Mit jelent a tulajdonjog fenntartás és a függőben tartás?
Rendszerint a szerződést megkötő feleknek van lehetőségük arra, hogy a szerződésüket közös megegyezéssel módosítsák. A Polgári Törvénykönyv azonban egyes esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy külső szereplőként a bíróság módosítsa a szerződést, alakítva ezzel a szerződő felek közötti kapcsolatot.Milyen szerződések esetén lehet szó a bírósági szerződésmódosításról, és melyek a módosítás feltételei?
Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?
Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?
Az elővásárlási jog fogalmával sokan találkozhatnak a mindennapi életben, különösen az ingatlanügyekkel kapcsolatban. Előfordulhat az is, hogy bár valakit elővásárlási jog illet meg, azzal nem tud élni, mert például a dolgot az ő megkerülésével értékesítik. Mit tehet a jogosult, ha megsértették elővásárlási jogát?
