Jogi ismeretek: hírek

Naprakész lakáspiaci hírek.

Nyakunkon a behajtó! – Mihez van joga és mihez nem?

2016-02-05 15:37:35

Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?


A behajtó és a végrehajtó

Elő-előforduló tévedés, hogy az adós a követeléskezelőt összetéveszti a bírósági végrehajtóval. A követeléskezelő azonban nem végrehajtó. A követeléskezelő olyan cég vagy más személy, aki a hitelező megbízása alapján, és a hitelező meghatalmazásával jár el annak érdekében, hogy az adós a tartozását a hitelezőnek megfizesse. Tehát a követeléskezelő munkatársa nem jogosult például sem értéktárgyakat lefoglalni, sem fizetésből letiltani, mivel ezeket bírósági végrehajtó teheti meg, és csak végrehajtható okirat (pl. jogerős ítélet, fizetési meghagyás) alapján. A behajtónak még a bankhitellel vásárolt gépjárművet is csak akkor kell átadni, ha az a bank tulajdona, például lízingszerződés esetén, vagy ha a bank vételi jogát jogszerűen gyakorolta. 

Levelek, telefonhívások

A követeléskezelő a megbízása alapján jogosult arra, hogy az adóst levélben, telefonon, vagy akár személyesen megkeresse. Ehhez szükség van a megbízótól (pl. banktól) kapott meghatalmazásra, melyet az adós jogosult a behajtótól elkérni, illetve a behajtó is köteles meghatalmazotti minőségét igazolni. Szintén feltétel, hogy az adós személyes adatainak a behajtó részére való átadása jogszerűen történjen. Ellenkező esetben a követeléskezelő semmilyen megkeresésre nem jogosult.
Természetesen a behajtó megkeresései nem lehetnek sem fenyegető, sem zaklató jellegűek, ellenkező esetben bűncselekményt valósíthat meg. Nem elfogadható és jogsértő a gyakori (akár napi) telefonhívás, sms küldés, különösen akkor, ha például az adós már nyilvánvalóvá tette, hogy a követelést vitatja. A behajtó nem jogosult az adóson kívül más személyek, például családtagok, szomszédok megkeresésére, kikérdezésére (pl. arról, hogy milyen vagyona van az adósnak). A behajtó nem foghat személyes adatok gyűjtésébe sem az adós személyét illetően, kizárólag olyan adatot gyűjthet, ami nyilvános (pl. ingatlan-nyilvántartás adatai). 

A behajtó adatkezelése

Sokszor felmerül kérdésként a követeléskezelő személyes adatkezelésének jogszerűsége. A személyes adat kezelésének alapvető szabálya, hogy személyes adat csak az érintett személy hozzájárulásával kezelhető. Ezért, ha a szerződésben az adós hozzájárult adatainak a követeléskezelő részére való átadásához, akkor a behajtó jogszerűen kezelheti az adatokat.

Abban az esetben, ha az adós hozzájárulása hiányzik, akkor a személyes adatainak kezelésére külön jogszabály engedélye alapján lehet joga a követeléskezelőnek. Ilyet tartalmaz például a hitelintézeti törvény, amely engedélyezi a személyes adatok harmadik személynek történő átadását abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Hasonló rendelkezések érvényesek például a földgáz, villamos energia szolgáltatónál felhalmozott tartozások esetében.
Fontos, hogy az adatkezelésnek meg kell felelni a szükségesség, a célhoz kötöttség, és a tisztességes adatkezelés követelményének. Ebbe pedig már nem fér bele az, hogy a behajtó a szerződésben nem szereplő adatokon túl további személyes adatok beszerzésébe kezdjen (pl. családtagok, szomszédok útján) az érintett adósról. Például, ha az adós nem adta meg a telefonszámát a hitelező részére, akkor a behajtó az adós hozzájárulása nélkül a számot nem szerezheti meg, és nem kezelheti.   
    
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Bírósági szerződésmódosítás – Milyen esetben módosíthat szerződést a bíróság?
Bírósági szerződésmódosítás – Milyen esetben módosíthat szerződést a bíróság?
Rendszerint a szerződést megkötő feleknek van lehetőségük arra, hogy a szerződésüket közös megegyezéssel módosítsák. A Polgári Törvénykönyv azonban egyes esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy külső szereplőként a bíróság módosítsa a szerződést, alakítva ezzel a szerződő felek közötti kapcsolatot.Milyen szerződések esetén lehet szó a bírósági szerződésmódosításról, és melyek a módosítás feltételei?            
tulajdonjog, föld, földterület, jog, telek
Elválhat-e egymástól a föld és a rajta lévő épület tulajdonjoga?
Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?        
ingatlan elovásárlási jog
Mi a teendő, ha megsértették az elővásárlási jogunkat?
Az elővásárlási jog fogalmával sokan találkozhatnak a mindennapi életben, különösen az ingatlanügyekkel kapcsolatban. Előfordulhat az is, hogy bár valakit elővásárlási jog illet meg, azzal nem tud élni, mert például a dolgot az ő megkerülésével értékesítik. Mit tehet a jogosult, ha megsértették elővásárlási jogát?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!